Biztos veled is előfordult már, hogy egy-egy rosszul odavetett mondat milyen konfliktusokat okozott a családi vacsora közben. Ahogyan alakul és formálódik a személyiséged és változnak az érzelmeid, az hatással van a családodra is. Nyilván a szüleid részéről is szükséges a megértő hozzáállás, de fontos, hogy te is odafigyelj arra, hogyan alakul a kapcsolatod velük. Mit tehetsz annak érdekében, hogy ne nőjön folyamatosan a feszültség otthon? Összegyűjtöttünk pár tippet ahhoz, hogy mit mondjál és mit ne a családi béke érdekében.
Egy brit kutatás szerint napi 7 percet (!) beszél egymással egy átlagos szülő és gyermek. Ezáltal érzelmileg eltávolodnak egymástól, és csökken a közöttük levő intimitás. Ezért fontos szülőként és gyermekként is figyelnünk arra, hogy legyen időnk egymásra, és az együtt töltött idő valódi, minőségi idő legyen – ne pusztán információátadás vagy a szükséges, napi feladatok egyeztetése.
Ezen kívül az is lényeges, hogy érzelmi reakciókra ne érzelmi reakciókkal válaszolj. Például egy ingerült mondatra kerüld az ingerült választ, bármennyire is kézenfekvőnek tűnik! Ne minősítsd a másikat ahelyett, hogy a saját érzelmeidet kommunikálnád! Például, ne kipenderítsd a szobából a testvéredet, hanem mondd el neki, hogy most nagyon fáradt vagy és szükséged van fél óra egyedüllétre. Valószínű, hogy jobban megérti, mintha rávágnád az ajtót. Nem mellesleg, a veszekedés helyett valóban tudsz pihenni.
Mi lehet akkor a megoldás?
A cél az, hogy a családtagjaiddal megtaláld a konfliktus és a közelség közötti egyensúlyt. Fontos tudatosítani, hogy ennek az életkornak velejárója a konfliktus. Így ezt nem kerülni, hanem kezelni kell – neked is, nem csak a szüleidnek!
1 Fedezd fel az érzéseidet!
Próbáld meg felismerni és kifejezni az érzéseidet! Sokszor a legnagyobb problémát az okozza, hogy nem tudod pontosan, mit érzel, és azt sem tudod, hogy mi váltotta ki. A harag például egy másodlagos érzés, többnyire a félelem vagy a szomorúság váltja ki. Éppen ezért érdemes átgondolnod, mit is érzel valójában, mi van a düh vagy a frusztráltság mögött. Ez segíteni fogja azt, hogy jobban megértsd önmagad, és így jobban fejezed majd ki az érzéseidet is.
2Használj „én”-közléseket!
Az ún. asszertív kommunikáció során „én”-közléseket használunk: saját érzéseink kifejezése mellett egyszerre figyelünk a másik fél érdekeire, azaz kifejezzük a saját érzéseinket, miközben a másikat is meghallgatjuk. Ennek során a saját érzéseidet, gondolataidat kommunikálod anélkül, hogy a másikat minősítenéd. Ez a fajta kommunikáció lehetővé teszi, hogy felvállald önmagad, megértsd a másikat, ami megkönnyíti a konfliktuskezelést is.
„Én”-közlés:
Egyes szám első személyben fogalmazod meg, nem tartalmaz kritikát, támadást, kizárólag a saját érzéseidet, gondolataidat, kívánságaidat kommunikálod.
„Rosszul esik, hogy nem mostad ki a pólómat, mert többször is kértelek rá, és ilyenkor úgy érzem, nem figyelsz rám.”
Ebben a mondatban az érzelmeinket fejezed ki. Így a másik könnyebben megérthet téged, és ennek megfelelően tud cselekedni, akár változtatni a viselkedésén.
„Te”-közlés
„Nem hiszem el, hogy már megint nem mostad ki a kedvenc pólómat! Három napja kértelek meg rá! Hihetetlen, hogy ennyire nem érdekellek!”
Ezek a mondatok a másikra vonatkozó negatív értékítéletet közvetítenek. A beszélő szándékától függetlenül agresszíven, vádlón hangzanak, s ezért óhatatlanul ellenállást váltanak ki.
3 Teremts lehetőséget arra, hogy minőségi időt töltsetek együtt!
Te javasolj olyan programokat, amiket együtt csinálhat a család: legyen ez egy közös vasárnapi séta, forrócsokizás vagy egy nagy beszélgetés a családi asztal körül. Az a fontos, hogy tegyed ezeket a programokat rendszeressé! Alkoss hozzájuk „szabályokat” is, például: házi feladatokról és házi munkáról ezeken a „családi időkön” nem beszélgethettek. Akár előre is készülhetsz érdekes önismereti kérdésekkel (pl. milyen lenne számodra egy tökéletes nap, vagy mi lenne a címe az életedről szóló könyvnek).
Honnan kaphatsz segítséget?
Hasznos könyvek a témakörben fiataloknak:
- Gary Chapman, Paige Haley Drygas: Az 5 szeretetnyelv titka fiataloknak, Harmat Kiadó, 2016
- Sean Covey: A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása
Szakmai háttér: Hegyesi Zita, kommunikációs szakember
Gary Chapman, Paige Haley Drygas: Az 5 szeretetnyelv titka fiataloknak, Harmat Kiadó, 2016
Szabó Ármin: Ideje mennem – az elszakadás kommunikációja, szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, 2018
Laursen, B. & Collins, W. A. (2004). Parent-Child Communication during Adolescence. In A. L. Vangelisti (Ed.). Handbook of Family Communication (pp. 333–348). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, Publishers.
Dr. Légrádi László: A serdülők érzelmi nevelése
http://acta.bibl.u-szeged.hu/28422/1/modszertani_041_001_022-027.pdf
