Ismered az érzést, amikor egy buli után a képeket nézegetve a fejedben megszólal egy kis hang, és folyamatosan kritizálja a látványt? Amikor magadat szinte egy szemüvegen keresztül látod? Amikor előbb tűnik fel, hogy mekkora a karod, minthogy a szemedben lévő csillogásra figyelj? Hidd el, a barátaid, a családod nem kritikus szemmel néz téged! A társadalomban is egyre többen ismerik fel a pozitív testkép jelentőségét. Köztudottá vált az is, hogy sajnos a tömegkommunikáció által képviselt „modell alkatú” női ideálnak testkép-torzító hatása van: irreális elvárásokat támaszt a nők, a fiatal lányok felé.
Szerencsére egyre több előrevivő kezdeményezés indul, ami a pozitív testképet erősíti.
Jó példa erre, hogy normál testalkatú Barbie babákat terveztek és gyártottak, vagy hogy teltebb modelleket is láthatunk a kifutókon.
Mit jelent tulajdonképpen a „testkép” szó?
A testkép kifejezést a következőképpen lehet definiálni: az egyén saját testével kapcsolatos pszichológiai élménye, hozzáállása, mely erőteljes hatással van az énképére, önértékelésére. A testkép (body image) kifejezést először Paul Schilder osztrák neurológus és pszichoterapeuta használta 1935-ben „Az emberi test képe és megjelenése” című könyvében.
A testkép magába foglalja azt, hogy valaki hogyan észleli a saját testének alakját és méreteit, milyennek éli meg, milyennek értékeli a saját testének külalakját és vonzerejét, milyen érzései vannak a saját testével kapcsolatban.
Hogyan alakul ki a testképem? Mi befolyásolja, hogy hogyan látom magam?
Csecsemőkorban a kisbaba úgynevezett szimbiózisban él az anyukájával. Ekkor teljes egységként éli meg magát az anyával – nem csoda, hiszen 9 hónapig fizikailag így is volt – , aztán később egyre többet mozog, megérinti, nézegeti a testrészeit, felfedezi a saját testét, és idővel különálló lényként kezdi észlelni magát. A saját tapasztalatai (pl.: tudok fogni a kezemmel), mások reakciói (pl.: rámosolyognak, megsimogatják) alapján kezd formálódni az énképéhez kapcsolódva a testképe.
Az élete során őt ért különböző hatások befolyással vannak a testképére.
A vele közvetlenül érintkező személyek: a szülei, vagy később a társai visszajelzései nagyon fontosak. Amilyennek az anya látja a babát, olyannak fogja látni magát a személy is. Életre szólóan meghatározza, hogy képes lesz-e önmagát szeretni.
A társadalom szépségideálja is nagyon meghatározó a magunkról alkotott kép szempontjából, de hogy az adott társadalom mit tart szépnek, az koronként, nemzetenként változik. Ezt szemlélteti az alábbi két videó is:
A fiatal a különböző képeken, plakátokon, tévében, interneten látott azonos nemű emberhez hasonlítja magát. Ehhez az ideálhoz képest alakul ki valakiben pozitív vagy negatív testkép. A kamaszkor nagyon jelentős a testkép szempontjából, hiszen ekkor óriási változásokat élünk meg biológiailag, testileg, érzelmileg és lelkileg is. A serdülőkor fontos kihívása, feladata a saját testkép elfogadása.
A negatív testkép
A negatív testkép azt jelenti, hogy az illető elégedetlen a saját testével (például túl kövérnek vagy esetleg túl soványnak érzi magát). Szorongást él át, ha egy külső ideállal vagy a saját korábbi, pozitívabbnak megélt testképével összehasonlítja magát, pl.: „Felszedtem pár kilót, most nem érzem jól magam a bőrömben”. A negatív testkép áll a hátterében annak is, amikor valaki változtatni akar a testén, akár fogyókúrával, akár plasztikai műtéttel.
A nőket gyakrabban érinti a testükkel való elégedetlenség, de ez a férfiak körében is előfordul.
A férfiak esetében általában nem a testsúlyukkal kapcsolatos a negatív testkép, hanem az izomzatukkal. Erre hatással lehetnek a kisfiúk körében népszerű, gyakran valótlan izomtömeggel rendelkező szuperhős figurák.
A negatív testkép kialakulása már gyermekkorban elkezdődhet, és súlyos betegségekhez (anorexia, bulimia, depresszió) vezethet!
Honnan kaphatsz segítséget?
Ha kérdéseid vannak, szeretnél pozitívabb testképet kialakítani és ehhez segítséget keresel, akkor:
-
Térítésmentesen kereshetsz fel segítő szakembert az Oázis Lelkigondozó és Mentálhigiénés Szolgálatnál: oazis.jezsuita.hu
Célcsoport: elsősorban fiatal felnőttek, egyedülállók és családosok
Könyvajánló:
-
Dr. med. Elisabeth Raith-Paula: Élő adás a testemből, (Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület, 2017)
http://www.mfm-projekt.hu
Szakmai háttér: Gyüre-Fekete Regina, pszichológus
M. dr. Dulácska Csilla, mentálhigiénés szakember, PhD
https://hu.wikipedia.org/wiki/Testk%C3%A9p
https://777blog.hu/
Károli Gáspár Református Egyetem Mentálhigiénés Képzés
„Lelki zavarok” előadás
Bagdy Emőke: A személyiség titkai (Helikon, 2014)
Fehér Pálma Virág-Kövesdi Andrea-Szemerey Márton (szerk.): Testképek a gyógyításban – A test mint eszköz és referenciapont (L’Harmattan, 2019)
